|
Megjelent augusztus-szeptemberi lapszámunk. Beköszöntő: Egy ismerősöm mesélte egyszer, hogy szűkös anyagi körülményeik okán gyerekkorában úgy jártak focimeccsre, hogy két társukkal a vállukra vették harmadik barátjukat, aki így már átlátott a kerítésen, és folyamatosan közvetítette a többieknek, hogy mi történik a pályán. A kissrácot Szepesi Györgynek hívták… Valaki már ötévesen tudja, hogy mivel szeretne foglalkozni egész életében, valaki még ötvenévesen sem jön rá erre, valaki rosszul dönt, de még időben pályát tud módosítani, de olyat is ismerek, akit hatvanévesen talált meg álmai munkája. Ahogy az ember személyisége fejlődik az évekkel, úgy alakul vagy épp változhat a szakmai identitása is. Ebből a szempontból szerencsés korban élünk: most nem olyan ördögtől való művelet a pályaváltás, a továbbképzés, a második diploma megszerzése akár negyvenesként. Legalábbis nem okozott nehézséget a karrierváltók cikkhez interjúalanyokat találni: akármilyen irányba is indul az ember, hamar belebotlik valakibe, aki teljesen mást csinál most, mint korábban. És általában ezek az emberek büszkék arra, hogy valamikor hoztak egy bátor döntést… Kellemes inspirálódást! Gábor Fanni főszerkesztő A tartalomból:
Menedzsment könyveink |